Bevallom, eleve némi aggodalommal léptem be az Erkel Színház kapuján, hogy jól öltözött hölgyek és urak táraságában én is tanúja legyek a színeváltozásnak, amint Lovasi András végleg nagy művésszé alakul át a színpadon. Pedig esküszöm, drukkoltam, hogy ne fulladjon bele az artisztikum nyúlós masszájába az általa képviselt lazaság és irónia. A Semmi konferenciában azonban a fanyar humor helyét átvették...