Muse @ Papp László Sportaréna 12.11.20.

Még a nyáron hallottam először a hírt, hogy az egyik kedvenc zenekarom, a Muse novemberben Pesten fog koncertezni. Mondanom sem kell, ennek hatására eufórikus állapotba kerültem, de kezdeti lelkesedésem hamar alábbhagyott. Először jöttek a pletykák, hogy a Muse következő albuma dubstep lemez lesz. Bár ez a jóslat szerencsére nem vált be (oké egy-két számban azért erősen benne van a stílus), de az október elején megjelenő korong enyhén szólva nem nyűgözött le. Nem lett rossz, de sokszori hallgatás után sem tudtam kijelenteni, hogy tetszik a lemez. Kevés pörgős szám került fel rá, és a dagályosság nekem már túl sok lett. Mindezek ellenére, mondhatni kötelezőnek éreztem, hogy ott legyek az Arénában 20-án, és élőben lássam a Teignmouth-i srácokat, persze az is mellette szólt, hogy eddig még sosem látott méretű show-t ígértek az európai turnéjukra.

Úgyhogy kedd délután vonatra ültem, és Zuglóból egyenesen az Aréna felé vettem az irányt, hogy jó helyet foglaljak magamnak a küzdőtéren. Bár tudtam, hogy a kiemelt állóhelyekre már jó ideje elfogytak a jegyek, a minimum 50 méteres sor a kapunyitás előtt másfél órával azért kicsit meglepett. Aztán kapu kinyit, kabát lead, sör a kézbe (szigorúan csak egy korsó, hogy kibírjam a végéig), és irány a küzdőtér.

Mire megteltek az állóhelyek, el is kezdte rövidke műsorát az előzenekar, az angol Everything Everything. Az indie rock banda előadása egy két jobb pillanatot leszámítva eléggé langyosra és egysíkúra sikerült, ezért nem is bántam, hogy egy röpke negyven perc után a roadok vették át a színpadot, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a felszerelésen.

Aztán elsötétült az aréna, a lelkes közönség ovációja közben pedig elkezdődött az Unsustainable. Bár nem a stílusom a dubstep, ez a szám élőben, élő hangszerekkel olyat ütött, hogy a koncert végéig nem is tértem magamhoz az ámulatból (igazából az után sem). A kezdeti sokk után jött a Supremacy, ami az új korong egyik zúzósabb száma, csápolt is a hallgatóság rendesen, majd hogy még tovább fokozzák az energiaszintet, következett a Hysteria (az egyik kedvencem). Mindeközben pedig lassacskán a színpad is életre kelt, a színpad közepe felett egy kivetítőkből felépített fordított piramis ereszkedett alá, ami az intelligens lámpákkal és lézernyalábokkal karöltve valóban egyedülálló látványt nyújtott az egész koncert alatt. Ahhoz képest pedig, hogy a koncert minden mozzanata profin ki volt számolva, mégis emberközeli volt az előadás. Az is ismét bebizonyosodott, hogy mekkora zenei tehetségek a srácok, Bellamy hangja sem kopott egy hajszálnyit sem az évek alatt, ez a Madness gitárszóló utáni „áriájában” is megmutatkozott. A basszer Chris Wolstenholme pedig remekül hozta a vokálokat, és a saját maga által írt Liquid State-et is lemez-minőségben énekelte el nekünk. A koncerteken állandó kisegítőként közreműködő Morgan Nicholls-t meg megint eldugták egy kisebb ledfal mögé, de hát a szintik és samplerek között nem is nagyon lehet show-t csinálni.

A műsorban szerencsére remek arányban hallhattunk régi és új számokat, és ezzel a körítéssel azok a dalok is igazán bejöttek, amik addig egyáltalán nem, mint például a Survival, az idei Olimpia indulója. A régi számok pedig egyszerűen szólva letaglóztak, a Sunburn, vagy a virtuális ruletten kipörgetett New Born is hatalmas energiákat szabadított fel.

A műsor vége felé, a ráadás előtt a már említett piramis teljes egészében elnyelte a zenekart (ez engem egyébként erősen emlékeztetett a Pink Floyd Falára), és a rajta lévő tű éles kivetítőkön lejátszották a The 2nd Law: Isolated System klipjét. Bár nem mozizni jöttem, a látvány egészen messzire repített, a profin megkomponált számmal valószínűleg ez is volt a céljuk. A ráadásban sem lehetett pihenni, az Uprisingra kötelező volt ugrálni, a Starlight intrójában lévő ritmust muszáj volt tapsolni. A koncert egyetlen észrevehető bakija természetesen az utolsó számban következett be, ugyanis a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjével megtoldott Knights of Cydonia intrójában a szájharmonika szépen megadta magát, így cserélni kellett és újra kezdeni, de ettől csak még közelebb került az egész.

Azt hiszem, kijelenthetem, hogy életem eddigi legjobb koncertélményét éltem át az Arénában, a zene és a látvány olyan remek párosítását láthattam, amit még sokáig emlegetni fogok. És persze a következő koncerten is ott kell, hogy legyek. :)

Fodor Balázs “Frodó”

Az eredeti cikk itt olvasható: www.basszusmagazin.hu

Miről szól az oldal ?
A zenei vetélkedők résztvevőiről megtudhatsz mindent hasznos információt. Visszanézheted a tehetségekről készült online videókat az RTL és a TV2 csatornának köszönhetően. Minden héten kiesik egy kis csillag ahogy közeledünk a döntőhöz. Az X-Faktor már a sokadik szériát indítja el, de ismét mindenki várja az adásokat.... szóval az idei év is az X-Faktor éve lesz. A Megasztárt most a Voice színpada váltja, ahol ismét fiatal tehetségek mutatkoznak be. Most a legújabb durranás a Voice. Alig több mint két éve indult Hollandiából és máris forradalmasította a zenés műsorokat, szerte a világon.

A tehetségkutató műsorokon kívül itt még rengeteg friss zene hírek várnak. Programok, hírek, rendezvények... Ha hétvégenként bulizni szeretnél menni, akkor itt néz körül, mert rengeteg programajánlattal kedveskedünk nektek. És oldalunk most már kibővült a zenei toplistákkal, a zenei magazinokkal és a zene küldő menüponttal is, itt tudod kedvenc zenei videóidat beküldeni. Oldalunk nem támogatja az illegális zeneletöltést ezért ilyen lehetőséget ne is keressetek, viszont hasznos útmutatót találhattok a legális zeneletöltésről itt: Zene letöltés ingyen YouTube



Esemény kereső

2021. január
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031